Most nem egy filmet szeretnék ajánlani, hanem szerintem a valaha volt egyik legérdekesebb és legjobb sorozatot. Már rég vége mind a 3 évadának, rég végignéztem, de azóta is a hatása alatt vagyok.
A sorozatok
Az emberek többsége ugyanolyan séma szerint éli mindennapjait. Felkel, munkába megy, hazaér, házimunka, tv, net, alvás. Akinél van, ott foglalkozni kell a gyerekkel, háziállatokkal. De minden nap ugyanaz. A szerelmi élet, a családi viszonyok, munkahely, munkakör, a hétköznapok egyformák. És néha - fájón bevallva - unalmasak. Épp ezért találták ki az okosok a sorozatokat, amivel mindenki kedvére betöltheti az életében feltárult űrt, szerelmet, barátokat, családi konfliktusokat, kalandokat, izgalmakat szerezhet és élhet át a szereplőkön keresztül. Mert van, hogy a könyvek is segítenek. De az olyan hosszú. Azt olvasni kell. Rengeteg a kifogás.
Én mindkettő kikapcsolódás híve vagyok, fontosak a könyvek, de az igényes, jó sorozatokkal sincs probléma. Kellenek. Igaz, hogy a film egy már valaki által megálmodott díszlettel, szereplőkkel felépített kész dolog, míg a könyv minden egyes részletét saját fantáziánkra bízza az író. Viszont a filmekben, sorozatokban van valami plusz. A szereplők folyton mozognak, arcuk van, mosolyuk, bánatos tekintetük. Hangjuk, hangsúlyuk. A filmekben zene van, fények vannak, látványelemek, hirtelen hangok és hangeffektek. Minden olyan, amit egy könyv nem ad vissza.
Azt viszont helyesnek tartom, hogy ma már nem csak a bugyuta szappanoperákat sugározzák a csatornák. Kislány koromban én is imádtam Natalia Oreiro összesét, de azóta felnőttem, és már nem érem be csacska meg vad angyalokkal, latin vágyakkal, meg ármányokkal és szerelmekkel. Léteznek a krimisorozatok, sőt, a ma már egyre divatosabb horror-sorozatok és vámpírtörténeteket hosszasan feldolgozó epizódok is. Ahogy a filmek sokszínűségénél, úgy gondolom, hogy ez a sorozatoknál is rendben van. Legyen minden igény kielégítve!
Hazudj, ha tudsz
Sok jó sorozat létezik, mindenkinek megvan a maga kedvence. Épp az előbb felsorolt okokból. Kinek mi hiányzik az életéből, mire vágyik éppen, milyen a hangulata. Viszont a Hazudj, ha tudsz, angol címén
Lie to me számomra bármikor, bármilyen hangulatban és bármilyen hiánykor nézhető volt. Nem tudtam betelni nézésével.
IMDb átlag: 7,8/10 (magas)
Bogi-átlag: 10/10 (magas)
Év: 2009-2011
Főszereplő(k): Tim Roth, Kelli Williams, Hayley McFarland
Legjobb zene:
Ryan Star - Brand new dayMűfaj: krimisorozat
Nézhetőség: bármikor
Rövid leírás:
A
Paul Ekman tudományos felfedésein alapuló sorozatban a hazugságszakértő csapat, Cal Lightman és kollégái segítenek a kormánynak és a igazságszolgáltatásnak felfedni az igazságot egyes bűncselekmények körül.
[8]
Az első évad kezdetén Cal és Gilliang új kollégát keresnek. A repülőtéri csomagvizsgálóban dolgozó Ria Torrest keresik meg, akinek különleges képessége, hogy ösztönösen látja, amikor valaki hazudik. Természetes képessége gyakran ütközik Cal tudományos tanulmányaival, amit Cal gyakran az orra alá is dörgöl szakértelme fitogtatásaként. A sorozatban fény derül rá, hogy Lightmant az vezette a mikrokifejezések tanulmányozására, hogy bűntudatot érzett édesanyja öngyilkossága miatt.
Egyes részekben a teljes csapat együtt, máskor Lightman Fosterrel, Torres pedig Lokerrel dolgozik egy-egy ügy megoldásán, közben időnként egymásnak is besegítenek. A kihallgatás során Lightman és kollégái különböző eszközökkel és kihallgatási technikákkal igyekeznek információkhoz jutni. Provokálással, színjátékkal és némi hazugsággal érik el céljukat. Lightman több alkalommal is megmutatja, hogy ha a beszélgetés alanya nem is válaszol, arcának, testének rezdüléseiből is képes kiolvasni a válaszokat.
Személyes vélemény:

Sokan parasztvakításnak gondolják az egész sorozatot, mert "hogyan lehetne olvasni mások arcáról, hülyeség az egész". Az ilyen emberek nem eléggé figyelmesek. Igenis látszik mindenkin, hogy mit érez belül. Kiül az arcára. Ezek nem jóslatok, hanem tények. Ösztönök. A pirulás, hirtelen viszketés idegességkor; pupilla tágulása felfokozott izgalomkor; rejtett mosolyok szánalomból, vagy káröröm jeleként; és még sorolhatnánk a végletekig. A mikrokifejezések megfigyelésével oldja meg Lightman és csapata a különféle ügyeket, persze időt hagyva a nézőnek a találgatásra, a jelek önálló megfigyelésére, és amit megjegyzel, az életben is megfigyelheted. Tanulsz is valami újat, miközben - elnézést, de - szarrá izgulod magad.
Épp ezért tetszik ez a sorozat. Nem félelmetes, nem álmodok utána félig szétesett zombirothatványokkal, mégis van olyan lebilincselő, mint egy bármelyik CSI epizód. Volt, hogy azon kaptam magam, hogy kikerekedett szemmel szorítom a párnát, annyira izgultam egy adott szereplőért. De nem csak én jártam így... Eddig akivel együtt néztem, mindenki a rabja lett.
Hogy miért? Megfogalmazhatatlan. A sztorik jók, életszerűek. A szereplők szerethetőek, még akkor is, ha Lightman egy bunkó (nem úgy mint Dr. House), és mindenki hazudik mindenkinek. Mert ez is egy kulcs a sikerhez: mindig találsz valami újat, egy titkot, egy korábban elvarratlannak hitt szálat. Újra és újra megnézed, és egyre több mindenre rájössz. Áthelyezed a saját életedbe, és máshogy látsz dolgokat.
Egyszóval:
... ismeretek bővítése és izgalom ( jó ez két szó volt, vagyis 4). Nagyjából két hét alatt bedaráltam a három évadot, bár nincs is sok rész, te egyszerűen nézeti magát. Vége az egyik résznek, jöjjön is a következő...
Nagyon ajánlom mindenkinek, aki megfigyelő típus. Buszokon, sétálva reakciókat elemezget, szereti tudni, mit gondol a másik. De ha te nem vagy ilyen tudományos beállítottságú, akkor csak azért nézd meg, mert... JÓ. Sőt. NAGYON JÓ.
u.i.: Érdemes figyelemmel kísérni a női főszereplők öltözködését. Baromi sikkesek!