Sokan mondják, nem baj, ha az ember nem marad meg egy stílusnál. De vajon mennyire egészségesek a szélsőségek?
Imádom a romantikus, lágy, púderes dolgokat. Magát a rózsaszínt és a pinket nem szeretem, de a kellemes, finom, egyszerű ruhákat igen. Egy fehér gyöngysor, üvegékszerek, a barna lágy árnyalatai, puha mályva, bőrszínű cipő, nude smink. Csak természetesen, lágyan, finoman. Elég ritkán öltözöm így, már csak a ruhatáram végessége miatt is. De ez is én vagyok. A fekete szemüveg, és a lágy színű ruhák.
Szeretem a romantikát, a szerelmes filmeket, regényeket. Nagy álmodozó vagyok, hiszem, hogy van örök szerelem... Hiszek a házasságban, hiszem, hogy van olyan ember, akinek én leszek a nagy szerelem. Szeretem az egyszerű, könnyed dalokat, a természetet. Két lábbal járok a föld felett.A kóruséneklést, a zenét,, a zongorát. Emellett viszont...
Van egy oldalam, amelyik abszolút nem ilyen. Vad, bőrcuccos, szegecselt. Tetovált, kócos, füstös sminkkel. Ha kell, belerúg abba, aki elé áll. Ha kell, bepofázik annak, aki megérdemli. Hangosan kiáll az elveiért, lázad a tömeg ellen. Üvölt a koncerten, izzad, csatakosan és szakadtan hazagyalogol, és másnap semmi hangja nincsen, és talán meg is fázott. De büszke, mert most se ivott.
Dobolni tanult, és lenézi a kényes picsákat. De mélyen legbelül ő is az. Hiszen bőrtápol, hajatszépít, szerelmesen csöpög...
Normális ez?
Talán igen.
Keresem önmagam, de kicsit mindkettőben ott vagyok. Mindkettő én vagyok. Ez tesz önmagammá. A keleti kultúrák szerint az ellentétek jelenléte tesz valamit teljes egésszé. Bennem itt van minden. Hajlam és igény a nőiességre, a szexisségre, vágyom, hogy szép legyek. És vannak napok, amikor szarok rá. Felhúzom betkós bakancsot, a leglazább terepmintás topomat, a szakadt farmert... és olyankor nem érdekel semmi. Van, amikor nincs kedvem páváskodni. Amikor úgy érzem, felesleges minden erőfeszítés. De van, amikor szívesen készülődök órákig, hajpakolást készítek, kiválasztom a lehető legmegfelelőbb ruhaösszeállítást, és jó érzéssel zsebelem be az elismerő pillantásokat. Ez a kettősség alkot engem. Sőt, van amikor vegyülnek a dolgok. Szakadt farmer halálfejjel és magassarkúval? Sima ügy! Bézs szerkó fekete bőrdzsekivel? Naná. Hiszen így vagyok teljes. És ezt ajánlom mindenkinek. Hogy maradjon az, akit igazán önmagának érez - akinek boldog a bőrében.