2012. november 5.

mikrokozmosz * Alkotási vágy


Mostanában kicsit mással foglalatoskodtam, íme: 


Rendelésre, Paris



Rendelésre, pillangók


Rendelésre, pillangók


Rendelésre, Lovak


Rendelésre, kék virág szett


Rendelésre, kék virág szett


Magamnak, csipkefülbevaló :))

2012. november 3.

kincsvadász * Második Katonai Felmérés térképe

Ugyan ez semmiben nem kapcsolódik a divathoz, de akit kicsit is érdekel a történelem, vagy antik térképek, az élvezni fogja a linket, amit mutatok.

Íme egy digitalizált térkép, jó régről! :)

Meg tudod keresni jelenlegi lakhelyedet, a Balatont, vagy kedvenc magyar városodat is. Bármit. Beírod, megkeresi, és 2 féle térképen megmutatja - a régi, és a mostani térképen párhuzamosan.

Hallottam pletykát, miszerint ez hamisítvány meg nemtudom - a Magyar Levéltár töltötte fel, tehát valamilyen szinten hivatalos ez a katonai térkép.
Másrészt meg, ha hamis is, nagyon izgalmas! :)

Néhány kép, csak úgy kedvcsinálónak:






csináldmagad * Üvegtárgyak díszítése

A hétvégén rövidebb (előre gyártott, hihi) posztokkal jelentkezem, mert itt van a párom, és mint már említettem, előszülinapozunk :) így viszont sajnos nincs sok időm a blogomra. De nem hanyagolom a végtelenségig, úgyhogy kerestem egy új király ötletet!

"Anyósomnak", anyukámnak és a mamámnak terveztem ilyet karácsonyra, csak sütis üvegtál formájában. De bármilyen üvegtárgy feldobható ezzel a technikával!



A dolog nagyon egyszerű - itt is visszatér a körömlakkozásnál említett celluxos technika (ugye milyen hasznos volt megtanulni?). Különböző x-ekben vastag celluxszal leragasztjuk az üveget, persze hagyjuk szabad felületet is. Ha kész a "minta", festékszóróval lefújjuk (ami helyettesíthető ecsettel történő lefestéssel is, vagy bármivel. Most hirtelen olyan jutott eszembe, hogy több színt is használhatnék, és így még eklektikusabb lenne az egész... hm!), majd száradni hagyjuk. Ha a festék megszáradt, ragasztószalag LE, aztán már csomagolhatjuk is karácsonyra! :)

Íme egy segítő videó, az ötlet forrásánál találtam:


Remélem hasznos volt ez a bejegyzés számodra is! :)

2012. november 2.

csináldmagad * karkötőtartó

Bizonyára te is rengeteg helyen tárolod ékszereidet, és semmi rendszerezés nincs benne. Az elkövetkező néhány bejegyzésben saját és talált tippeket teszek közzé, ezzel is megsegítve a rengeteg kiegészítővel rendelkező hölgyeket :)

Karkötőtartó - Pezsgősüvegből


Szülinapi pezsgősüvegek, szép emlékűek, szép formájúak - mind-mind felhasználható karkötők helyes tárolására. Igazából nem kell hozzá más, csak hogy kiidd a tartalmát, kimosd az üveget (esetleg lemosd a címkét róla), és már pakolhatod is rá a kiegészítőket! :)



Az üveget díszítheted üvegfestékkel, gyöngyökkel (jól beragasztózod az üveget, majd szétszórt gyöngyökben megforgatod. Mint a panírozás :) ), de a karkötők már önmagában is díszíteni fogják. :)


Legközelebbre csinálok képet az én ékszertartóimról, egy ládikót leszámítva mindegyik DIY - elvű. :)

2012. november 1.

mikrokozmosz * Megemlékezés

Zene: Fellegajtó Nyitogató (népdal)


Sokáig olyan semmitmondó ünnepnek tartottam a halottak napját. Nem volt közeli hozzátartozóm, akire ilyenkor megemlékezhettem volna. Egy ideig, kislány koromban az imádott cicámat gyászoltam november elsején, aztán felnőttem, és a tavalyi évig - szerencsére - nem volt más, akiért gyertyát kellett gyújtani.


Azonban tavaly elveszítettem a nagypapámat. Nagyon szerettem, közel állt hozzánk. És az az érdekes, hogy valamilyen szinten még mindig nem fogtam fel, hogy már soha többet nem láthatom. Nem veszi fel a kislánykori képünkkel díszített pólóját, nem bontja fel nekem a kölyökpezsgőmet, nem hallhatom politizálni 2-3 ünnepi fröccs után. Nem kártyázunk már többet, és nem szerepel a családi fotókon.


Tavaly ilyenkor már értelmet nyert az ünnep. Ünnep? Nap. Jeles nap. Hiszen a halottainkat nem ünnepeljük. Megemlékezünk róluk, tiszteletünket adjuk. Vallási szempontból még egy csomó mindent tehetünk értük, de mivel nem vagyok istenhívő, ezért számomra nem ad semmi többletet a vallás. 

Azt tartja a régi hagyomány, hogy ilyenkor megnyílik a kapu a két világ között: evilág és túlvilág ilyenkor kerül a legközelebb egymáshoz. Ebben szeretnék hinni. Hogy szeretteink ilyenkor érzik a gyertyák melegét, vagy hosszasabb jelenlétünket sírjuk előtt. Bár én inkább fizikai oldalról közelítem ezt a "lélek-dolgot", vagyis... igazából... minél többet olvasok, annál inkább összezavarodom. Lehet, hogy földi életünk és érzéseink pusztán néhány kémiai reakcióból állnak, de én ennél többet gondolok mögé. De aztán, soha nem tudjuk meg. Csak ilyenkor felmerülnek az emberben (mármint a gondolkodó emberben) kérdések... Vajon halottaink látják ezt az egészet? Vagy mi is van a halál után igazából? 21 gramm mínusz / fő? Vagy kovalens kötések meg peroxidok és gőzök-gázok felszabadulása, majd távozása az éterbe? Reinkarnáció? Mennyország? Vagy másik dimenziók? Lehetőségek végtelen tárháza. Senki nem tudhatja biztosan. A hívők sem. Mivel - ahogy a vicc is mondja - senki nem jött vissza élménybeszámolót tartani... 




De bárhogy is van, ha látja, ha nem, ha érzi, ha nem... ezzel a kis gondolkodó bejegyzéssel is tiszteletem adom, és szeretetemet küldöm a papámnak.


Hiányzol Papika.